Hajdúszoboszló - Hunguest Hotel Hőforrás, Hajdúszoboszló
Elhelyezkedése, természeti adottságai
Hajdúszoboszló az Alföld északkeleti részén található, Budapesttől 200 kilométerre keleti irányban, Debrecentől 20 kilométernyire délnyugaton. Határában három tájegység érintkezik egymással: észak- északkeletről a Hajdúhát, észak-északnyugatról a Hortobágy , a ''dicső rónaság'' és délről a Nagysárrét, illetve a Berettyó vidéke. Itt a romantikára vágyódó utazó nem hallhatja a tenger zúgását, nem bámulhatja a vadregényes hegyek karéját. A táj mégsem egyhangú, hisz itt-ott élénkítik a Tisza elhagyott medrei. A határ híres magyar puszta felé kissé lejt, a tengerszint feletti magassága alig éri el a 100-110 métert.
Kincse a vidéknek a jó mezőgazdasági termőterületeken, a gyógyvízen és a gázmezőkön kívül a bőséges napfény. Éves átlagban a napfényes órák száma eléri, olykor meg is haladja a kétezer órát. Hajdúszoboszló tehát Magyarország egyik legnaposabb vidéke! Az uralkodó szélirány keleti. A fürdő környékének mikroklímája pedig áldásosan befolyásolja a gyógyulást levgőjének jódos, sós páratartalmával. Az ideutazónak mindig nagy esélye van arra, hogy kellemes időt fog ki. Hiszen 30-35 csupán a téli napok száma 0 C fok átlaghő mérséklettel, és 80-85 a nyárinapok száma, amikor a hőmérséklet átlaga 25 C fok. A városon átkanyarog a Kösely-patak, amely egyesül- ve a Pece-érrel és a város határát érintő Kadarcs folyócskával a Hortobágyba ömlik. Ezek mind az elhagyatott ősi Tisza-meder maradványai. A Keleti-főcsatorna észak-déli irányban hömpölyög a vá- ros határán. A 12-14 km-es szoboszlói szakasz nemcsak az öntözést szolgálja, remek pihenőhelyet a természetes környezetben úszni és horgászni vágyók környékbeli lakóknak.
Története
A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést. Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy próbafúrás során olaj vagy gáz helyett csupán meleg víz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott.
A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.
Hajdúszoboszló mára Magyarország egyik leglátogatottabb fürdővárosává vált. A város méltán érdemelte ki a megtisztelő "Reumások Mekkája", "A természet patikája", "A strandolók paradicsoma" jelzőket.
