H-8300 Tapolca, Köztársaság tér 10.
Tel.: 87/513-100 Fax: 87/513-101
hotelpelion@hunguesthotels.com
Tapolca: A Balatontól 12 km-re a róla elnevezett medencében fekszik. A város nevét adó meleg források közelében már az újkőkorban település jött létre. A szláv eredetű Topulcha szó magyarul hévizet jelent. A vidék hagyományos módszerrel termelt, Európa-szerte kedvelt tájjellegű borai több száz éve az itteni lakosság megélhetését biztosították.
A város arculatán tükröződik a múlt század élénk kereskedelmi élete. A századforduló jelentős fejlesztései eredményeként a régió közlekedési csomópontjává vált. A hatvanas években fellendülő bauxitbányászat központjaként nyerte vissza városi rangját. Azóta a városban és környékén található turisztikai látványosságok a kirándulók körében is ismertté tették nevét.
A közép Európában egyedülálló látványosság, a Tavasbarlang, a város szívében található. 1902-ben kútásás során fedezték fel, majd tíz évvel később a látogatók előtt is megnyitották. A karsztvíz által kialakított háromszintű barlangrendszer alsó termeit és a felső járatok egy részét 19 Celsius-fokos víz borítja. Ezt a mintegy 300 méteres szakaszt csónakkal lehet körbejárni. A város romantikus, mediterrán hangulatot árasztó része a Malom-tó környéke. Az itt fakadó meleg források vizét, melyekről Tapolca a nevét kapta, valószínűleg már a rómaiak tóvá duzzasztották, és vele malmot hajtattak. A volt kántorházból kialakított Iskolamúzeum a Dunántúl legnagyobb pedagógiatörténeti gyűjteményét őrzi. Az eredetileg is iskolaként szolgáló tanterem a századelő óráit idézi.
![]() |
![]() |
Története: Tapolca első említése 1182-1184 tájáról való, III. Béla király oklevélben. II. András 1217 körül adományozza Turul ispánnak, akiről később Turultapolcának nevezték el a települést. Földesúri magángazdaságának központját a dombon alakította ki: román stílusú templomot és kúriát építtetett.
Bár mezővárosi rangját 1871-ben elvesztette, a XIX. század végén mégis ennek volt köszönhető a lakosság gyors gyarapodása, s ehhez hozzájárult az is, hogy számos közigazgatási intézmény települt ide, a róla elnevezett járás székhelyére. Polgárosodása intenzív lett, s ez megmutatkozott a városkép alakulásában, szellemi arculatán: iskolák, kulturális középületek sora épült. A vasútvonalak ugyancsak a fejlődés motorjai lettek. Bár két jelentős tűzvész (1863 és 1908), valamint az első világháború visszavetette a fejlődésben, a helyi üzemek folyamatos épülése, a lakosság foglalkozás szerinti átrétegződése a fejlődést mutatja: egyre több az ipari munkás. 1925-ben 25 nagykereskedő - közülük 15 borral foglalkozó -, s jelentős számú munkás dolgozik a Gőzfűrész és Faipari Vállalatnál, a téglagyárban, a szeszfőzdében és a vasúton. Az utóbbi fél évszázadban a város (több kisebb időtartamú periódusban) jelentős fejlődést ért el. 1966. március 31-én lett ismét város, és járási székhely státust kapott. 1966-ban a bauxitbányászat központja lett, s más ipari üzemek betelepülésével, a helyi kereskedelem szélesedésével, iskolahálózatának, közművelődési intézményeinek kiépülésével, a Balaton-felvidék egyik jelentős kisvárosává vált, lakosainak száma mintegy 19 000. Fő látnivalói a Tavasbarlang, a Malom-tó, Iskolamúzeum és a borászati kiállítás.
Látnivalók Tapolca környékén:
27 km-re fekszik Tapolcától, Egyetemi város, a környék legjelentősebb kulturális központja. Itt található a Festetics-kastély, amely az ország egyik legszebb barokk kastélya.
A kastélyt 1745-ben kezdték építeni, mai formáját 1884 és 1887 között nyerte el. A 101 helyiséges épület ma múzeum és konferencia központ. Legértékesebb helyisége az 1799-1801 között épült könyvtárterem, amelynek bútorzata eredeti, könyvállománya 86.000 kötet.
Sümegen található a Balaton-felvidék legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt várromja. A sümegi vár környezetéből 87 méterre kiemelkedő sziklákon 270 méter tengerszint feletti magasságban épült. A nyári időszakban középkori lovagi tornával is szórakoztatják a vendégeket.
A hegyoldal a bazaltorgonákkal, a rendezett szőlősorok az apró fehér pincékkel meseszerű látványt nyújtanak. Egyik legősibb borfajta a Kéknyelű, a legismertebb a Szürkebarát. A hegyoldalban épült Kisfaludy-ház teraszáról felejthetetlen a kilátás.
Szigliget a Balaton északi partján, Badacsony és Balatonederics között található, a tópart egyik legszebb, legromantikusabb tája. Félsziget, melyen és körülötte vulkanikus dombok sokasága foglal helyet. Sokáig sziget volt, csónakkal, illetve hajóval lehetett megközelíteni. A XIX. században került sor Közép-Dunántúl végleges vízszabályozására, ezen belül a Balaton lecsapolására. Ennek következtében Szigliget szigetből félszigetté vált, északnyugati részeiről eltűnt a víz. Egyedien szép, mediterrán jellegű táj: a félsziget belsejében fás, bokros, virágos rétekkel, szőlőskertekkel, tavasszal virágba boruló gyümölcsfákkal. A domboktól védett hajlataiban a sok napsütés megérleli a fügét, lejtőin terem a legjobb szigligeti bor. Érdekes neveket viselnek dombjai: így a Rókarántó, Királyné szoknyája, Kamonkő, Soponya, Majális domb.
A balatonmelléki település legfontosabb látnivalója az Afrika-Múzeum. Alapítója dr. Nagy Endre, a neves Afrika-vadász. Értékes és különleges trófeáit, tanzániai néprajzi gyűjteményét helyezte el itt.
|
|