Hunguest Hotel Szeged

Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb tere, a Széchenyi tér. A tér nyugati oldalán áll a neobarokk Városháza.

A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György). A túloldalon a Városházával szemben helyezkedik el IV. Béla lovasszobra, az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja.

A Kárász utca Szeged sétáló utcája. A mediterrán hangulatú Klauzál tér közepén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobra, Róna József alkotása. Az Új Zsótér-ház földszintjén van a szegedieknek és a város vendégeinek egyaránt kedvelt találkozóhelye, a Virág cukrászda. A tér egyik legjelentősebb műemlék épülete a klasszicista Kárász-ház, melynek erkélyéről mondta el Kossuth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét. 1857-ben itt tartózkodása alatt ebben a házban szállt meg Ferenc József. A téren áll Tóbiás Klára alkotása, a Királyok kútja is.

Az 1879-es nagy árvíz előtt búzapiac működött a Dugonics téren. A tér főépülete a központi egyetem kora eklektikus palotája, mely eredetileg főreáliskolának készült. 1921-ben költözött ide a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetem. Itt vonta felelősségre Horger Antal József Attila bölcsészhallgatót a Szeged lapban megjelent, Tiszta szívvel című verséért. Az épület mellett áll a költő bronz szobra, mely Varga Imre alkotása.

A téren számos kulturális rendezvény kerül megrendezésre, és az év során több ízben kézműves vásár várja az idelátogató vendéget.

A téren áll II. Rákóczi Ferenc lovas szobra Ifj. Vastagh György alkotása és a szőregi csata emlékoszlopa. Az emlékmű tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg. A tér Tisza felőli oldalán található egy szép koraeklektikus épületben a világhírű Bolyai Intézet. Ez az épület, melyben jelenleg az egyetem természettudományi kara működik, hajdanán a piarista gimnáziumnak és a rendháznak adott otthont, ahol Juhász Gyula is tanult. Az épület mögött a Rerrich Béla téren található a gótika korában alkotó Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolata. A tér másik oldalán látható az 1956-os emlékmű, Melocco Miklós alkotása.

Az Aradi vértanúk terét a Boldogasszony sugárúttal a Hősök Kapuja köti össze, melyet az első világháborúban elesett katonák tiszteletére emeltek. A Kapu mennyezetén Aba - Novák Vilmos freskóit láthatjuk. Szent György, Szent Borbála védőszentek és a keresztvivők mellett, maga a festő is megjelenik az alakok között.

A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentőségű Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely először 1931-ban került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely a magyar történelem, irodalom, művészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, domborműveit tartalmazza. A tér egyik különlegessége a Dóm főbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélő óra, a középkori egyetemek szimbóluma. A téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony.

Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb.

A századfordulón mór-szecessziós stílusban épült a monumentális Zsinagóga. A festett üvegablakok, a művészien faragott padok, az egymással harmonizáló elefántcsontfehér, kék és arany díszítések mind Löw Immánuel elképzelései alapján készültek. A márványoltár záróköve jeruzsálemi márványból készült, a frigyszekrény ajtaja Nílus menti akácfából, melynek kilenc rekeszében 18 tóratekercset őriznek. A festett üvegablakok és a belső ornamentika Róth Miksa műhelyében készültek.

A hazai szecesszió jellegzetes alkotása a Reök-palotát. Az épületet Reök Iván vízügyi mérnök megbízásából építették. A homlokzaton és az épület lépcsőházában stilizált növényi ornamentika látható. A különleges szépségű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján Fekete Pál készítette. A spanyol Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A szegediek egymás között csak „lófaraháznak” nevezik, mivel az első világháborús hősök emlékére emelt huszárszobor mögött helyezkedik el. A felújított épületben 2007 augusztusában Regionális Összművészeti Központ kezdte meg működését. A REÖK a színvonalas időszaki kiállítások mellett állandó programokkal - többek között Irodalmi és Opera Szalonnal, könnyű- és komolyzenei koncertekkel, szobaszínházi előadásokkal - is várja a látogatókat. A REÖK különlegessége az összművészeti kínálat, az intézmény napról-napra új és izgalmas programokkal várja az érdeklődőket.

A Móra Ferenc Múzeum 1896-ban neoklasszicista stílusban, és ahogy a korinthoszi oszlopokon nyugvó timpanon felirata is jelzi „A KÖZMŰVELŐDÉSNEK„ épült. Mindjárt a lépcső mellett áll Reizner János, a múzeum egykori igazgatójának mellszobra. A két szélső oszlop előtt Homérosz és Szókratész, a bejárat két oldalán pedig Klió és Euterpé szobrai állnak.

A múzeumban többek között a következő állandó kiállításokat tekinthetjük meg Móra-emlékszobát, „Avarnak mondták magukat” című kiállítást, Csongrád megye népművészete néprajzi kiállítást, Lucs Ferenc gyűjteményét, Patikatörténeti kiállítást.

A Szegedi Nemzeti Színházat ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett majd 1886-ban ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik, melyek Tápai Antal alkotásai. Meg kell említeni néhány nagy színész egyéniséget, akik itt léptek fel Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, valamint az opera műfajának olyan kimagasló egyéniségei, mint Simándy József, Komlóssy Erzsébet és még sokan mások. Ma a színházban próza-, opera és balett-tagozat is működik.

Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas, teljes egészében vasbetonból készült építmény 1904. év végére épült meg. Szerkezetében és anyagában a kor technikai színvonalán az országban egyedülálló építmény volt. Az ugyancsak vasbetonból készített zászlótartó rúdjával együtt a víztorony 54,9 m magas. Az újjávarázsolt térnek a pihenő-, és emlékpark jellege a meghatározó a korábbi piac funkcióval szemben. A víztorony megtartva az eredeti funkciót turisztikai látványosság is. A benne elhelyezett Foucault-ingasegítségével bizonyosodhatunk meg arról, hogy a Föld forog a saját tengelye körül. A víztornyot 2006-ban felújították. A víztoronyban a csodálatos mérnöki alkotás szépségein túl a szikvíz készítésével, a fizika történetével kapcsolatos kiállítások, festmények, rajzok, fotók, fotografikák tekinthetők meg, a kilátószinten pedig Szeged panorámájában gyönyörködhetünk.

Tisza a legmagyarabb folyónk. Az Alföldön végigkanyarogva egykoron hatalmas területeket birtokolt, mígnem az 1840-es évektől elkezdődött a szabályozása. Széchenyi István gróf kezdeményezésére Vásárhelyi Pál mérnök készítette el a terveket megfelelő előtanulmányozások után. Az 1879. március 12-i Szegedi nagyárvíznek több jelentős oka is volt, amelyek végül a város teljes megsemmisüléséhez vezettek. A mai modern körutas-sugárutas nagyvárosi alaprajz is a tiszai árvíz következménye. A Tisza folyó és Szeged városa elválaszthatatlan egymástól.

A Belvárosi híd eredetileg Feketeházy János terve alapján az Eiffel-cég által kivitelezett első közúti híd helyén épült újjá 1948-ban.

A Szegedi Vadasparkban az elmúlt években jelentősen nőtt a látogatók száma, köszönhetően a folyamatos fejlesztéseknek, és a ritkaságuk mellett népszerű állatokkal is egyre gazdagodó gyűjteményének. Az állatlétszámot tekintve (kb. 140 faj 650 egyede) - a hazai állatkertek viszonylatában – közepes méretű állatkertnek számít a szegedi, de ha a tartott fajok természetvédelmi értékét, ritkaságát tekintjük, ma is élen állónak számít. Az itt tartott fajok negyedét nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja a Vadaspark, amely szintén kimagasló arány.

A 17,5 hektáros füvészkert legváltozatosabb része az arborétum. Ezerféle fát és cserjét gondoznak itt, közülük is a legvonzóbb a kert fenyőgyűjteménye - a legöregebb magyarországi szecsuani ősfenyő is itt él. A füvészkert legszebb része a langyos vizű tó. Ennek - a tavirózsák mellett - legszebb ékessége az indiai lótusz. Virágzási ideje július - ekkor hatalmas levelei közt rózsaszerűen nyíló virágai beborítják a tó teljes felszínét.