A körülbelül 250 km hosszú körutat kezdjük kiadós reggelivel a Hunguest Hotel Heiligenblut szállodában. Áthajtunk a Mölltalon, egészen lemegyünk Winklernig, majd az Iselsberg-hágón át tovább Lienz felé.Nem sokkal Lienz előtt áthaladunk két körforgalmon, és a városközpont felé megyünk tovább. Lienzbe megérkezve mindig a „Felbertauern-Tunnel” (B108) jelzést követjük. Miután a várost magunk mögött hagytuk, a felbertauerni főúton, az Isel folyó mentén, szépen egyenesen megteszünk mintegy 15 kilométert, amíg el nem érjük Hubent. Itt található a Defereggental felé vezető elágazás. Az elágazást közlekedési tábla és egy szépen kivitelezett útjelző is mutatja.
Magába a Defereggental völgybe egy rövid és kanyargós útszakasz viszi fel az utazókat. Út közben nem szabad elszalasztani a balra, az Isel folyó völgyére nyíló kilátást! Középen egészen be lehet látni a völgybe, jobbra és balra csodálatos, zölddel benőtt hegyoldal, míg a völgyfenéken a kékeszöld Isel folyó és a felbertauerni út látható – ez az út a célpontunk.A Defereggental arra invitál, hogy bebarangoljuk. A tájhoz hasonlóan, nyugodtan és szelíden, mintegy 20 kilométer múlva visszatérhetünk a defereggentali országútra. Átmegyünk az idillien benőtt alagúton, és elhaladunk a hagyományos parasztudvarok és házak mellett. Csak semmi kapkodás! Aki szeretne, tehet egy kis kitérőt a Mariahilf-Wallfahrt templomhoz. Ez St. Jakobban található, és olyan jelzések vezetnek hozzá, amelyeket lehetetlen nem észrevenni.
Ezután az út továbbra is fölfelé vezet, csak valamivel meredekebben, és az út szűkebbé válik. A Staller Sattel (olaszul: Passo Stalle) egyre közelebb húzódik... Megérkezve a 2052 méteres, szeles magasságban fekvő Staller Sattelhez, a hős motorost mélykék tengerszem látványa fogadja, amely álomszerűen visszatükrözi a környező hegyek képét. A tó mellett található nagy és kis parkolókban muszáj pihenőt tartani, és kiélvezni a rideg-szép táj látványát.Az innen a völgybe vezető út vagy inkább utacska Antholz után annyira keskeny, hogy nem lehet egyidejűleg felfelé és lefelé is használni. Ezért az a szabály van érvényben, hogy minden óra első 15 percében (0-15. perc) csak lefelé lehet közlekedni, míg minden óra harmadik 15 percében (30-45. perc) csak felfelé haladhat a forgalom. Aki tehát rosszkor érkezik, elegendő ideje marad arra, hogy tekintetével bejárja a dél-tiroli Antholzertal völgyet, és csipegessen valamit a falatozóban. Amikor pedig a zöld jelzőlámpa szabaddá teszi az utat, tovább indulhatunk az Antholzertalba! A keskeny, sok kis kanyarral tarkított úton a bedőlő motoros számára gyorsan világossá válik, hogy ezen az úton lehetetlen mindkét irányban egyszerre közlekedni. A szerpentinek szűkek, és szeretnénk a járművel minél több kanyart levágni. Mindenestre vonzó, és pokoli élményt nyújt!
Miután leküzdöttük a szorost, érintjük az Antholzer tavat (1640 m), amely kedvelt kiránduló célpont. Ezután áthaladunk Antholz három részén ‑ Antholz Obertal (1532 m), Antholz Mittertal (1250 m) és Antholz Niedertal (1135 m) ‑ míg elérjük a Via Pusteria (Pustertaler út ‑ SS49/E66) utat. Itt balra fordulunk Dobbacio (Toblach) felé, és mindig az E66-ot követjük. Elhaladunk a Fiume Rienza-tó mellett, és végig a völgy mentén haladunk, amíg el nem érjük Toblachot. Az E66-on (Via Pusteria) maradunk, tovább haladunk Innichen felé, és a határon átkelve visszatérünk Ausztriába. Ausztriába visszaérkezve a drautali főutat (B100) követjük, amíg el nem érjük Siliant, majd tovább megyünk Lienz felé. Hogy ne csak a főutat kelljen bámulnunk, és még legyen részünk valami látványosságban, érdemes Abfaltersbach magasságában balra letérni a főútról, és a pustertaleri hegyi úton haladni tovább. Azért, hogy a hosszabb visszautat is könnyebb legyen kibírni, igyunk valamit és együnk pár falatot az Assling vadasparknál található Bärenwirt étteremben. Akár az ugyancsak ott található nyári szánkópályát is kipróbálhatjuk.Ez után a kis kitérő után tovább folytatjuk az utunkat. A hegyi út becsatlakozik a drautali főútba, amelyről korábban letértünk, és amelyre most visszatérünk – Lienz felé. Lienztől már egyszerű a hazafelé vezető út: mindig a Großglockner/Mölltal felé kell haladni – a közlekedési táblák mutatják az utat.
Jó szórakozást kívánunk a túrához!
Weblinks: