Szállodánk - Hévízen egyedülálló módon - összeépült a tó szomszédságában levő Szent András Gyógycentrummal, amely egy fedett, fűtött hídon keresztül érhető el. Itt vehetők igénybe az európai színvonalú, komoly szakmai háttérrel rendelkező orvosi gárda felügyelete mellett a hévízre alapozott mozgásszervi és egyéb egészségügyi problémák gyógyítására alkalmas kezelések.
Kihagyhatatlan élmény a tó télen is meleg vizében ellazulva meleg párafüggönyön át szemlélni a behavazott tájat. A tó biológiai stabilitását a víz évek óta változatlan hőfoka igazolja, amely a leghidegebb téli napokban sem csökken 24-26 C alá. A Hévízi gógytó egyedülálló természetvédelmi területen fekszik, ahol a tavat körbeölelő erdő szélvédettséget biztosít. A víz folyamatos párolgása tisztítja a levegőt, a fürdőzők számára por- és allergényszegény környezetben való pihenést tesz lehetővé, így szolgálva a munkában megfáradt ember teljes testi és lelki felüdülését.
A hévízi gyógytó vízének hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a többirányú vízáramlás, valamint a tó felett elterülő széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését. A forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C-os víz tör a felszínre. Ennek a vízhozamnak köszönhetően a tó vize három és fél nap alatt teljesen kicserélődik, ezáltal folyamatosan tiszta marad. Bővebben a hévízi tó vizének összetételéről itt olvashat.
Az Európa szerte ritka, hazánk vizeiben is előforduló vízinövény levele kerek, épszélű, virága általában egyszívű, hímje sárga. Állóvizeinknek valóságos dísze. Tőkéjében keményítőt és cserzőt termel, régebben a virágjával és magvával együtt szerelemgerjesztésre használták. Lovassy Sándor biológus, az 1898-ban alakult Balatoni Múzeum Egyesület elnöke - a Keszthelyi Tanintézet oktatója - 1898-ban kezdett kísérletezni az Indiából és Afrikából hozott lótuszok, más néven: tündérrózsák meghonosításával. Sikeres munkájának eredményeként néhány év elteltével egész Közép-Európában egyedül a Hévízi tóban virágoztak a szabadban a melegvízi tündérrózsák, melyek közül a rózsaszínű, Indiai vörös tündérrózsa honosodott meg. Rokona a hazai fehér tündérrózsa és annak kisvirágú változata ősi növény a tóban. Ezek a növények napjainkban szigorúan védettek.
Az ókori legenda szerint a Szent Szűz annak a keresztény dajkának könyörgő imádságára fakasztott forrást, aki egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.
A hévízi tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava, eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek is megszülettek. A víz csodás hatását már őseink is ismerték. A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi dombon ma is látható műemlék templom az Árpád-korban épült, egyedülállóan megőrizve e letűnt kor emlékét. A hévízi tó a Tapolcai-medence vulkáni kúpjaival és a Tihanyi-félsziget forráskúpjával közösen 2003 januárjában felkerült a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság ajánlási listájára.