Belépés

Szobafoglalás - legjobb árak

Nyíregyháza, Szindbád sétány 11. Útvonaltervezés
Telefon +36-42-244-581, +36-42-244-582

Nyíregyháza, Hunguest Hotel Sóstó - Nyíregyháza történelme és látnivalói

Nyíregyháza rövid történelmi bemutatása

Nyíregyháza belvárosa

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, az ország hetedik legnagyobb városa. Lakossága jelenleg körülbelül 120 000 fő. 

Már a honfoglalás idejében is lakott terület volt, azonban csak 1209-ben említik először írásos feljegyzések Nyír néven. Nevének második felét a város a templomáról kapta a XIII. században. A XV. század közepén már közel 400 lakója volt a településnek. A törökök és a tatárok elől elmenekült lakosok helyére az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be. 1605-ben Bocskai István elfoglalta a várost, majd halála után a település 1620-ig Erdélyhez tartozott. A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége jelentős növekedésnek indult, kiváltképp 1753-tól, amikor a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Ekkor sok szlovák evangélikus bevándorló érkezett, akik később megalapították első gimnáziumukat, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. 

Amikor Nyíregyháza 1786-ban mezővárosi kiváltságot kapott, már négy országos vásárt tarthatott. Ekkoriban a megye legnépesebb helyének számított. A település lassan olyan tehetőssé vált, hogy a XIX. század első felében megváltotta magát földesuraitól. 1837-ben Nyíregyháza királyi kiváltságot kapott és mezőváros lett, melynek hatására kulturális egyletek alakultak, közkórház létesült, felépült az új városháza, Sóstón vendéglő és fürdő üzemelt.

A XIX. század második felében tovább fejlődött a város: 1858-ban befutott az első vonat, majd pénzintézetek alakultak. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett. Az építkezéseknek köszönhetően elkészült a távírda, a posta- és vízügyi palota, a színház, majd 1911-ben elindult az első villamos.

A második világháború idején több mint 6000 zsidó vallású lakost deportáltak a városból, kétezer polgári lakost pedig elhurcoltak orosz munkatáborokba. Ezt követően a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény értelmében több száz család hagyta el Nyíregyházát és környékét.

A város gazdasági, kulturális és demográfiai fejlődése az 1960-as évektől folyamatos. Nyíregyháza ma már gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, skanzennel, állatkerttel, a festői szépségű Sóstóval és magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.

A szöveg forrása: https://www.nyiregyhaza.hu/varostortenelem

Fotó: Balázs Attila


Nyíregyháza Kossuth tér

Kossuth tér

Nyíregyháza szívében, a városközpont kellős közepén helyezkedik el a megannyi rendezvénynek helyet adó Kossuth tér. Itt található az 1872-ben épült Városháza, melyet Benkó Károly tervezett. 

A város főterének igazi különlegessége a Naprendszer bolygóit jelképező, a térkövek között megbújó kilenc darab kör alakú mozaik.

A tér közepén emelkedik Kossuth Lajos emlékműve, melyet Bethlen Gyula készített. A tér folytatása a Hubert József tervei szerint 1912-ben épült Takarékpalota épülete, melynek pénztártermét festett, színes üvegű kupola borítja. A mellette lévő sétálóutcában található a 2001-ben felavatott Városalapítók szobra, mely Károlyi Ferenc grófot és Petrikovics János szarvasi csizmadiamestert ábrázolja, akik az elnéptelenedő város 1753-as újratelepítésének főszereplői voltak.

A Kossuth tér másik ikonikus épülete a 1895-ben Alpár Ignác tervei alapján épült Hotel Korona. Érdekessége, hogy az avatására rendezett bálon gyúlt fel először villanyfény a városban. 

Nyíregyháza Kossuth tér

A hotel szomszédságában helyezkedik el a Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom, melynek legszebb része a monumentális kereszthajó. Az 1902-1904 között épült neoromán téglatemplomot Nagy Virgil és Kommerer József budapesti építészmérnökök tervezték, és Samassa József bíboros, egri érsek adományából épült. A Kossuth térből nyíló sétáló utcában Borbás Tibor három fürdőző bronzleány díszkútját, a Három Gráciát tekinthetik meg a látogatók. 

A tavasszal virágba boruló tér és a sétáló utca, a megannyi kávézóval és étteremmel együtt igazán mediterrán hangulatot áraszt. A Kossuth téren időszakosan megannyi ingyenes kulturális program kap helyet és varázsol jókedvet a látogatók arcára. 

A nyíregyházi kulturális programokról bővebben a következő honlapon tájékozódhatnak:

https://www.nyiregyhaza.hu/category/programajanlo

A szöveg forrása: https://nyiregyhaza.info.hu/latnivalok/belvarosi-seta/

Fotó: Balázs Attila


Hősök tere

A Hősök tere szintén a belvárosban, a Kossuth tértől mindössze 2 perc sétára helyezkedik el. Itt található a Megyeháza, mely szintén Alpár Ignác munkája. A homlokzat két fülkéjében Kallós Ede alkotásai, Szabolcs vezér és István király, a díszudvaron pedig gróf Lónyay Menyhért és Kállay Miklós (a megye szülöttei) egykori miniszterelnökök szobrai találhatók. A Megyeháza előtti parkot Kisfaludy Stróbl Zsigmond által 1928-ban készített I. világháborús emlékmű díszíti. Főalakja a sárkánnyal küzdő hős. Érdekessége, hogy a budapesti Gellért-hegyen látható Sárkányölő a nyíregyházi szobor némi módosítása. A tér ellentétes oldalán Győrfi Sándor szobrászművész 2006-ban átadott 56-os emlékműve áll.

A szöveg forrása: https://nyiregyhaza.info.hu/latnivalok/belvarosi-seta/  


Nyíregyháza Móricz Zsigmond Színház

Bessenyei tér

A Bessenyei tér a művészetet kedvelők kedvenc találkozóhelye, ugyanis itt található az Alpár Ignác által tervezett, 1894-ben épült eklektikus stílusú Móricz Zsigmond Színház. Külső homlokzatán Moliere, Szigligeti és Shakespeare domborművei kaptak helyet.

A Móricz Zsigmond Színház honlapja: http://www.moriczszinhaz.hu/  

A színházzal szemben Váci Mihály (ifj. Szabó István, 1976), kissé délebbre Krúdy Gyula (Varga Imre, 2003) szobrai állítanak emléket a város szülötteinek. 

A tér Széchenyi utca felőli oldalán kapott helyet Mária Terézia testőrének, az író és filozófus Bessenyei Györgynek a bronzszobra, melyet Kallós Ede készített és amely a város első köztéri szobra volt. 

A Bessenyei teret 2018-ban újították fel, melynek keretében egy futópálya is kiépítésre került a park körül, ezáltal kedvezve a sportolni vágyóknak.

Fotó: Trifonov Éva

A szöveg forrása: https://nyiregyhaza.info.hu/latnivalok/belvarosi-seta/


Nyíregyháza Benczúr tér

Benczúr tér

Itt található Benczúr Gyulának a mészkőből faragott szobra, mely Galántai Fekete Géza alkotása. Mögötte egy csobogó talapzatán, Kisfaludy Stróbl Zsigmond híres Vénusz születése címet viselő szobra tekinthető meg. Érdekessége, hogy az eredeti szobor a kaliforniai Santa Barbarában található, mely az 1929-es barcelonai világkiállításon aranyérmet kapott. Hű másolatát a művész ajándékozta a városnak.

A tér közepén egy hangulatos étterem, mögötte pedig a nemrég felújított Rózsakert Szabadtéri Színpad található, mely nyaranta vendégelőadásoknak ad helyet, valamint szabadtéri moziként is üzemel. 

A szöveg forrása: https://nyiregyhaza.info.hu/latnivalok/belvarosi-seta/    

Fotó: Balázs Attila


Nyíregyháza Jósa Múzeum

Jósa András Múzeum

A Benczúr tér szomszédságában található az 1868-ban épült Jósa András Múzeum, mely nevét alapítójáról, a híres polihisztor és Szabolcs vármegye egykori tisztifőorvosáról kapta. Az intézmény Nyíregyháza és a megye emlékeinek gazdag tárházát őrzi.

Az állandó gyűjtemények mellett érdekes időszaki kiállításokban gyönyörködhetnek a látogatók. A múzeumban minden évben megrendezésre kerül a Múzeumok Éjszakája is, mely rendkívüli népszerűségnek örvend a városban.

A Jósa András Múzeum honlapja: http://josamuzeum.hu/

A szöveg forrása: https://nyiregyhaza.info.hu/latnivalok/belvarosi-seta/

Fotó: Balázs Attila


Nyíregyháza Evangélikus templom

Evangélikus templom

A Luther téren található Nyíregyháza legrégebbi épülete és egyben legértékesebb műemléke a barokk stílusú evangélikus templom, melyet 1786-ban szenteltek fel a régi város legmagasabb pontján.

A templom jelentős szerepet tölt be Nyíregyháza zenei életében, mivel orgona- és kórushangversenyek színhelye.

1928 óta minden órában megszólal a főbejárat fölötti 12 harangból álló harangjáték.

Érdekessége, hogy a templom 2001. évi felújításakor szükségessé vált a torony aranygömbjének újraaranyozása, melynek szétszedésekor derült ki, hogy milyen kincseket rejt. Az 1822-ben, 1853-ban, majd 1883-ban elhelyezett papírokra a korabeli Nyíregyháza fontosabb történeteit (mint például éhínség, tűzvész) jegyezték fel az elődök, betekintést engedve ezzel a 19. századi mezőváros történelmébe.

A szöveg forrása: https://nyiregyhaza.info.hu/latnivalok/nyiregyhazi-templomok/

Fotó: Balázs Attila


Nyíregyháza Bencs Villa

Bencs Villa

A nyíregyházi Sóstói úti villasor egyik legkiemelkedőbb épülete a Bencs Villa. Jelenleg a kultúra és a művészet színhelye, hangulatos kávézónak, kamaraszínházi előadásoknak, felolvasóesteknek és koncerteknek ad otthont. Az épület 1927-re épült fel és dr. Bencs Kálmán nagy tekintélyű polgármester és családja lakhelye volt. A második világháború után, a többi villához és kastélyhoz hasonlóan először tüdőszanatóriumként, majd óvodaként működött. 1989-től tanszálloda és a város vendégháza volt. A 2017. évi teljes felújítás után pedig újra régi pompájában tündökölve a kultúra és a művészet színhelye. 

A Bencs Villa honlapja: http://www.bencsvilla.hu/

A szöveg forrása: https://nyiregyhaza.info.hu/latnivalok/bencs-villa/

Fotó: Balázs Attila


Tuzson János Botanikus Kert

A Tuzsony János nevét viselő varázslatos botanikus kert a Sóstói-erdő szomszédságában, a Nyíregyházi Egyetem mellett található. Az üvegházakban megtekinthetőek a trópusi területek növényei, orchideák, pálmák, kaktuszok, termő banán és különleges ritkaságok, mint például a rovarfogó növények vagy az amazonasi tündérrózsa, melynek szépségében mindenki gyönyörködhet. A szabadföldi területeken az egynyári virágok pompája, a japánkert, a sziklakert vagy a fenyves-rododendron nyújt felejthetetlen látványt. A rózsakertben a világ 200-féle rózsájából 104 fajta, közel 1800 tő pompázik nyáron. 

A botanikus kert honlapja: http://www.botkert.nye.hu/

A szöveg forrása: https://nyiregyhaza.info.hu/latnivalok/tuzson-janos-botanikus-kert/