Szobafoglalás

Gyula, Várkert u.1. Útvonaltervezés
Telefon | Fax +36-66-561-190, +36-66-463-555 | +36-66-463-215

Gyula, Hunguest Hotel Erkel - Az új Almásy-kastély

A KIÁLLÍTÁS

A kiállítás középpontjában az egykori kastély életét „láthatatlan motorként” működtető cselédség mindennapjainak, valamint a főúri életforma színtereinek színes, izgalmas, élményszerű bemutatása áll az országban egyedülálló interaktív eszközök segítségével.

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont a saját nyelvén szólítja meg a gyermekeket és a felnőtteket, a fiatalokat és az időseket, hiszen mind a tematika, mind az eszközök azt szolgálják, hogy minden korosztály számára hiteles élményt és érdekes programot kínálhasson e látnivaló.
 
A tágas tereket, reprezentatív helyiségeket járva felmerül a kérdés, hogyan éltek egy kastélyban? Ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé? Az Almásy-kastélyban ezekre a kérdésekre is választ kapunk. Egy közel harminc termes kastély zökkenőmentes „működtetését” nem kevés belső és külső szolgáló összeszokott munkája tette lehetővé, akárcsak egy mai szálloda esetében. A kastélyban helyt álló belső cselédek egy életen át szolgálták urukat, biztos megélhetést, előremenetelt, nyugdíjat és műveltséget biztosítva számukra. A cselédségen belül is komoly hierarchia uralkodott, mindenkinek megvolt a maga feladata, felelőssége és hatásköre. Az interaktív kiállítási installációk segítségével a látogató képet kap erről a láthatatlan rendszerről, megismerheti minden beosztott feladatát és életmódját, sőt, a kastélyban valaha ténylegesen szolgált személyzetet is módunkban áll bemutatni.
 
Kipróbálható lesz a cipőpucolás időrabló, de szinte művészi tehetséget igénylő mestersége, meg lehet emelni a szobalányok naponta cipelt vasalóit, a mosási utasítások birtokában akár magunk is elboldogulnánk a vegyszer nélküli világban, bekukkanthatunk egy inas rekonstruált lakószobájába – melyet egyből össze is hasonlíthatunk a házvezetőnő kényelmes hálószobájával.
 
A szobákban nemcsak a tárgyak, hanem a fények is segítenek bennünket az egykori kastélybeli élet megismerésében. Megtudhatjuk, hány gyertya világította meg esténként a hatalmas termeket és ennek mekkora fényereje volt a mai fényigényekkel összehasonlítva. Fénykockák hívják fel a figyelmet az érdekes részletekre is. A cselédrész kiemelt helyisége a konyha volt, ami – többé-kevésbé változatlan felállásban – közel kétszáz éven keresztül szolgálta az épület lakóit. Kedvünk szerint recepteket is letölthetünk, de módunk lesz összehasonlítani a 18. és a 19. századi konyhák eltérő technológiáját is. Megismerjük a korabeli tárolás technikáját egy hűtő, bevásárlóközpontok és tartósítószerek nélküli világban.
 
A dualizmus korának főúri életvitelét megjeleníteni kívánó kiállítás a kastély művészetileg legreprezentatívabb emeleti középtraktusában kerül elhelyezésre. Bepillantást nyerünk az úrnő személyes szolgálatában álló komorna szobájába, a női szalonba, az ünnepélyek impozáns helyszínéül szolgáló nagyebédlőbe, amely a források szerint népes család, illetve nagyszámú vendégsereg közös étkezését tette lehetővé, amire 24 szék, kihúzható étkezőasztal, és több különböző funkciójú kis kiszolgálóasztal jelenléte utal. Az elegáns, férfias atmoszférájú, kettős funkciójú dolgozó és könyvtárszoba a ház urának színtere volt, innen intézte a birtok ügyeit, írta leveleit, folytatta megbeszéléseit.
 
Az élményszerű ismeretszerzést, tanulást múzeumpedagógiai műhely, integrált látogatómenedzsment rendszer, filmvetítő, és számos kapcsolódó történet és installáció segíti.
 
Az egykori grófi rezidenciában 2016 márciusában nyílik meg a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A kiállítás oly sokrétű, hogy érdemes többször visszatérve, minden egyes alkalommal újabb részleteket felfedezve megismerni ezt a különleges világot.

KASTÉLYTÖRTÉNET

A gyulai kiállítás egyik különlegessége a megszokottól eltérő, de a tematikához igazodó látogatói útvonal. Hiszen nem a főúri fogadótéren, hanem a cselédség által használt lakrészen át juthatunk be az épületbe. Ennek oka, hogy a kastély együtt „nőtt fel” a tulajdonos három család generációival.
 
Amikor 1695 januárjában Gyula felszabadult a 129 éves török uralom alól, a környék gyakorlatilag lakatlan volt. A tartós visszatelepülés a kuruc szabadságharc leverése után vált lehetővé, ezért Gyula török utáni történetét 1714-től számítjuk.
 
Az 1722-ben Leopold Franz Rosenfeld hadmérnök által készített térképen a vármegye és Gyula városa ábrázolása mellett, a vár területén, szinte a mai kastély helyén egy „G” betűvel jelölt földszintes, téglalap alaprajzú, magas tetejű épület látható, amelyet „egy egészen újonnan épült lakóház”-ként nevesít a hadmérnök.
 
A mai kastély első periódusát, főszárnyának középső részét, a talajvíz miatt magas feltöltésre emelt épületet Harruckern János György 1740 körül építtette fel. 1742-ben bekövetkezett halála után fia Ferenc folytatta apja építő, fejlesztő tevékenységét, az ő birtoklása idején jött létre a kastély kert felőli középrizalitja.
 
A kastély második építési periódusa során nem csak hosszában, földszintes oldalszárnyakkal bővült a kastély, hanem a magasságát is megemelték, emeletét 3-3 tengellyel szélesítették. Harruckern Ferenc 1775-ben bekövetkezett halálával kihalt a báró Harruckern família férfiága, innentől gyakorlatilag használaton kívül állt a rezidencia.
 
Az 1795. évi januári tűzvészben a kastély középrésze tulajdonképpen megsemmisült. A kastély a Wenckheim család tulajdonába került. Az 1801-es ismételt tűzvész után az ő nevükhöz fűződik a kastélyt helyreállítása és mai formájának kialakítása. A terveket Cziegler Antal akkor ismert bécsi építész készítette. Megmagasította a kastély homlokzatait, amelynek következtében az épület elegánsabb, karcsúbb benyomást sugall. Ekkor alakult ki a jelentős részben ma is meglévő homlokzati tagolás, a homlokzatok klasszicizáló késő barokk díszítőelemeket kaptak: a sávozott földszint felett erőteljes, az emeleti ablakok végigfutó könyöklőpárkányával és parapett-díszeivel egybekomponált osztópárkányt; az emeleti ablakok feletti egyenes szemöldököt, amelyen szinte rajta ül a főpárkány.
 
A gyulai kastély 1888-ban a kétegyházi kastélyban lakó Almásy–Wenckheim házaspár tulajdonába került. A házaspár legidősebb fia, Almásy Dénes 1888-ban kötött házasságot Nagykárolyi gróf Károlyi Gabriellával. A friss házasok még abban az évben beköltöztek az akkor már tíz éve üresen álló kastélyba, amelyet még abban az évben „alaposan átjavították”. Az épület belsejében jelentős változtatásokat végeztek. Megszűnt az épület kéttraktusos kialakítása, a vár felé néző szobasor helyén az épület teljes hosszában folyosót alakítottak ki. Felszámolták a barokk kor óta üzemelő nagykonyhát, helyén a belső cselédség számára szobákat hoztak létre. A konyha a mellékszárnyba került.
 
Az első világháború alatt az Almásy család a kékkői kastélyban tartózkodott. A tanácsköztársaság, majd az azt követő román megszállás idején nem történt komolyabb rombolás az épületben. 1921-ben földreform céljára igénybe vették és 328 házhelynek kiosztották Almásy gróf kastélykert melletti szántóföldjeit.
 
Az Almásy örökösök 1940-ben felajánlották megvételre a kastélyt a Műemlékek Országos Bizottsága és Gyula Város számára is, egyik fél sem élt a lehetőséggel. A lezárt kastélyt a háború végén kifosztották, berendezését széthordták. 1944 novemberében a kiürített vármegyei kórházból az elmebetegek részlegét ideiglenesen a kastélyban helyezték el. Az államosítás után javítóintézet, szakmunkásképző, szakiskola és kollégium is működött falai között.
 
1959-től kezdve a kastélypark területének nagyobb részén fokozatosan termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt – főként külső homlokzatait – 1983-ban felújították. Az épületet az 1990-es években fokozatosan kiürítették, 2002-ben, 43 év után a csecsemőotthon végleg kiköltözött falai közül. A földszintes mellékszárny részleges felújítása 2004-ben fejeződött be.
 
Gyula Város Önkormányzata 2011-ben vagyonkezelésbe vette az állami tulajdonú kastélyt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. A főszárnyra és a kastélypark megmaradt részére 2012-ben benyújtott sikeres EU-s turisztikai vonzerő-fejlesztési pályázat keretében 2014-15-ben – a műemléki elveknek megfelelő módon – teljes körűen helyreállításra került az épület.

A KASTÉLYKERT

A Békés megyei kastélyparkok közül a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély kertje mondható a legjelentősebbnek, hiszen ez az egyetlen kertépítészeti alkotás, amelynek létezése több kerttörténeti korszakon is átívelt.
 
A fellelt források bizonyítják, hogy a barokk kertek, a tájképi kertek, a gyűjteményes kertek és az eklektikus (historizáló) kertek stílusjegyeit is magán hordozta.
 
Antonius Hueber ferences szerzetes – aki Harruckern Ferenc udvari papjaként teljesített szolgálatot – feljegyzéseiből és festményeiből feltételezzük, hogy a 17. századi gyulai uradalom díszes kertjében dámvadkert, teknősbékás tó, valamint madárfogó háló is helyet kapott nyírt növénykunyhóval. A 18. században a kertművészet-történeti forradalom gyökeresen megváltoztatta az eddigi kertfelfogást a hazai nagybirtokokon is, a hatalmat és gazdagságot hirdető, az emberi akarat szerinti, mesterségesen megformált növényzetből kialakított barokk jellegű kertek helyett a természetszerűségre, tájkertek megformálására kezdtek törekedni.
 
Ekkor a gyulai kastélyt körülölelő kertben a meglévő természeti adottságokat is belekomponálták az együttesbe, vagyis a Fehér-Körös egy ágát bevezették a mai Csigakert területére. 1832-ben még csak a gyümölcsöst, a vadaskertet és az üvegházat említette egy korabeli szemtanú, míg 1850 körül a „regényes és igen jól rendezett díszkert” kifejezéssel illeték a kastélykertet. A gyulai uradalom kertjében számos gyümölcsfát nemesítettek, a faiskolából a lakosság részére jelentős mennyiségű csemete került eladásra. A 19. század második felétől az angol kertek mintájára a gyulai kastélyparkban is hangsúlyt kaptak a virágágyak és az üvegházi termesztés. A világháborúk pusztításai nem kerülték el a gyulai kastély parkját sem. Egy 1950-ben készült légi fotón jól látható, hogy a területen sok fát kivágtak, a vadaskerti rész teljesen eltűnt, ekkor kaszálóként funkcionált, a gyümölcsösök is már csak kis részben voltak beazonosíthatók.
 
Az egykori kastélypark területén 1959-től kiépült a Gyulai Várfürdő, majd az 1960-as években itt húzták fel az Erkel Szállót. Az egykori vadaskert és faiskola területéből családi házas lakóterület alakult ki.
 
A valaha óriási területen elnyúló, festői szépségű birtok, park és gyümölcsös mára csaknem teljesen elpusztult, eredeti formában és méretben történő rekonstrukciója az azóta beépített területek miatt nem lehetséges. A projekt keretében zajló kertrendezés és rekonstrukció célja az egykori uradalmi díszkert hangulatának megidézése, olyan csendes városi közösségi tér létrehozása, amely a nyüzsgő központból kilépve a látogatóknak és a helyi lakosságnak egyaránt lehetőséget biztosít a pihenésre, feltöltődésre, a látottak elmélyítésére. A látogatók a díszkertben egész évben zavartalanul élvezhetik a műemléki környezetet és a kastély épületének esztétikai szépségét – mind nappal, mind pedig – a díszkivilágításnak köszönhetően – az esti órákban.
 
Látogasson el Ön is a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontba, legyen részese ennek az izgalmas időutazásnak!

Szöveg és képek forrása: www.visitgyula.com